Oblomov

Oblomov
Portré Ivan Gontcharov .
Szerző	Ivan Gontcharov
Ország	Orosz birodalom
Kedves	Regény
Eredeti verzió
Nyelv	orosz
Cím	Обломов
A kiadás helye	Szent PETERBOURG
Kiadási dátum	1859
francia változat
Fordító	Luba jurgenson
Szerkesztő	L'Âge d'Homme kiadások
Gyűjtemény	L'Âge d'Homme könyvtár. Szláv klasszikusok
A kiadás helye	Lausanne
Kiadási dátum	1988
Oldalszám	475

Oblomov egy újszerű által orosz író Ivan Gontcharov kiadású 1859 .

összefoglaló

Ilya Ilyich Oblomov, a Szentpéterváron élő földbirtokos a leglényegesebb birtokként ápolja a lustaság iránti természetes hajlamot . A krónikus abulia és megfejthetetlen apátia , ezt a karaktert, kísért a nosztalgia egy boldog és gondtalan gyermekkor, azzal tölti napjait ágyazott kedvenc bútordarab, egy kanapé . Még Olga szerelme sem bizonyul elégségesnek a tehetetlenségi erő legyőzéséhez. Oblomov napjait a választott úton fejezi be: eggyé válni szeretett kanapéjával.

Oblomov karaktere, akinek nemcsak hibái vannak - őt egyenes és őszinte emberként is bemutatják -, szimbolikussá vált Oroszországban. A kifejezés oblomovism ( orosz  : обломовщина , oblomovchtchina ), amely Gontcharov maga helyezi a szájban Stolz, Oblomov barátja, az egész regény, felvettük a irodalomkritikus, nevezetesen Nyikolaj Dobroliubov , különösen a cikkében Mi oblomoveria? .

Karakterek

A regény szereplői, vezetéknevük, "kicsinyítőik", beceneveik, helyzetük és kapcsolataik:

• Ilia Ilich Oblomov , születése szerint nemes, főiskolai titkár (10. rang), a 300 lélektől (jobbágy) álló Oblomovka-birtok tulajdonosa. Nem a birtokán él, bár minden szakmai tevékenységét abbahagyta.
• Ötvenes éveiben járó Zakhar Trofymich, inas Oblomov gyermekkorából. Anissia , szakács és házvezetőnő.
• Oblomov sok irodai munkatársa: Foma Fomich, Volkov, Michka Goriounov, Soudbinsky, Svinkine, Peresvetov, Kouzneetsov, Vassiliev, Makhov, Ivan Petrovich, Oliechkine, Ivan Guerassimovich, ... akiknek szavai lehetővé teszik a köztisztviselők, ügyvédek helyzetének megértését , vezetők, ...
• Néhány nemesi vagy polgári család, akik "nappalit kínálnak": Michel Tyoumenev herceg, Moussinsky, Mezdrov, Savinov, Maklachine, a Viaznikiv

Barátok és szomszédok:

• • Penkine, irodalomelemző és novellaíró.
  • Ivan Ivanitch, más néven Ivan Vassilievitch, más néven Ivan Mikhaïlovitch, védőszó: Ivanov vagy Vassiliev vagy Andréev vagy Alexéev (általánosabban), járadékos és alkalmazott ...
  • Ovtcsinin, Matveï Andreïtch Alianov, Casimir Albertovitch Pkhaïlo, Vassili Sevastianovitch Kolymiaguine
• Prokofi Vytiagouchkine, az Oblomovka menedzsere, akinek sógora, Diomka félszemű írja a leveleket.
• Alexeï Loguine, kulák.
• Mikheï Andréevitch Tarantiev , más néven Mikheï Andreïtch, honfitársa, Oblomov ( országa ).

• Andrei Karlovitch Stolz , Andrei Ivanytch, Andrei Ivanovich, Andrioucha, Oblomov megbízható barátja, németül Ivan Bogdanytch apa (steward), anyja pedig oroszul.

• Az orvos,

• Olga Sergejevna Ilinsky és nagynénje. A báró, a család barátja.
• Katia , a szobalánya. Nikita, factotum.
• Sonetchka és férje, gandinok.

• Agafia Matvéevna Pchénitsyna, az Oblomov által bérelt lakás tulajdonosa, Pchénitsyn főiskolai titkár özvegye. A ház úrnője, duci és lekerekített könyökkel, Oblomov ízlésének megfelelően.
• Gyermekei: Macha , Machenka, a lánya és Vania , Vanioucha, a fiú.
• Akoulina házvezetőnő.
• Ivan Matveïtch Moukhoïarov, Ivan Matvéevitch, a tulajdonos testvére és tisztviselő. Tarantiev barátja.
• Issaï Fomitch Zatiorty , a domain rendszergazdája, a dadogás , köztisztviselő lett. Közjegyzői meghatalmazással ügyvédi küldetést vállal Oblomov felé.
• Irina Panteléevna, Ivan Matveïtch felesége.
• Andrej Ilics, Andrioucha, Oblomov és Agafia Matvéevna fia.

Kritikai

Szerint Lev Tolsztoj , Oblomov egy nagyobb munka. Fjodor Dosztojevszkij , akinek személyes kapcsolatai Ivan Gontcsarovval nem voltak kiválóak, megerősíti, hogy a történetet "káprázatos tehetség szolgálja". Ezt a szokásregényt 10 000 rubelt fizette a szerzőnek az Annales de la Patrie kiadója, amelyben 1859- ben megjelent . Ez a részlet elegendő ahhoz, hogy képet adjon az író élete során szerzett népszerűségéről. Hőse egy orosz irodalmi mítosz, ugyanolyan jelen van, mint Faust vagy Don Juan . Oblomov, a tétlen arisztokrata, az orosz kultúrában annak a lusta és középszerű embernek a prototípusa, aki feladta az álmodozó letargia iránti ambícióit, amelyet ennek ellenére drámának tekintett. Gontcsarov regényének hőse egy fiatal arisztokrata, aki képtelennek látszik döntéseket hozni vagy bármilyen fontos akciót végrehajtani. Ritkán hagyja el a szobáját vagy az ágyát.

Oblomovizmus

Tekinteni, mint egy szatíra orosz nemesek a XIX th  században , a regény nagy sikere volt az orosz , és része az orosz kultúra. Az "Oblomov" egy olyan orosz nyelvű szó, amely inaktív személyt jelöl, aki nem talál boldogságot. Maga Oblomov neve az orosz облом (oblom) "törni, törni" szóból származik : Oblomov olyan ember, akinek belső rugója megtört.

Értelmezés

A karakterológiában Oblomov karaktere Le Senne tipológiájában megfelel az amorf típusnak  : nem érzelmi, nem aktív, elsődleges. Ezt a karaktert tulajdonítja ez a szerző Jean de La Fontaine-nak is .

Fordítások

Már 1889-ben, Perrinben megjelent P. Artamov és Charles Deulin első francia fordítása, amely elutasította az eredeti szöveg teljes fejezeteit.

1926-ban a Gallimard kiadás Hélène Iswolsky nagyon rövidített fordítását is közzétette. Amikor az 1980-as évek elején a Gallimard-kiadások kiadták ezt a csonkított változatot a Folio-ban , zsebgyűjteményükben , éles kritika tárgya volt. Valójában ez a kiadás csak a hős lusta oldalát emeli ki, és eltávolítja a regény végének jó részét.

1946-ban a La Boétie brüsszeli kiadás megjelentette a regény első teljes fordítását Jean Leclère-től. 1969-ben adták ki újra, ezt a Cercle du bibliophile szemlélteti.

1959-ben a Francia Könyvklubban Arthur Adamov teljes fordítását adta a regénynek. Éditions Rencontre vette át 1967-ben, majd Gallimard 2007-ben a „Classic Folio” gyűjteményben.

Végül az Éditions L'Âge d'Homme 1988-ban kiadta Luba Jurgenson új teljes fordítását . Ezt a fordítást az  1999-es Biblio n o 3315 zsebkönyv- gyűjtemény veszi át. Robert Laffont Editions vette vissza ismét a 2016-os "Szájcsövek" gyűjteményben.

Alkalmazkodások

A színházban

A színházi adaptációja Oblomov írta és rendezte a Studio des Champs-Élysées által Marcel Cuvelier 1963 aki játszott karaktere Oblomov. Ezt a színművet, amelyet a L'Avant-scène kiadott , Roger Kahane készítette a televízió számára, élőben .

A moziban

• 1980  : Néhány nap Oblomov életében , Nyikita Mihalkov rendezte orosz film , a forgatókönyv a regény néhány részéből ihletődik , Oleg Tabakovval a főszerepben.

A televízióban

• 1963  : Herra Oblomov , finn tévéfilm Mauno Hyvönen rendezésében , Sasu Haapanennel a főszerepben
• 1966  : Oblomov , olasz minisorozat , Alberto Lionellóval a főszerepben
• 1974  : Oblomov , a Novela spanyol antológia sorozat epizódja, Alberto González Vergel rendezésében
• 2017  : Oblomov Guillaume Gallienne- nel és francia tévéfilm

Megjegyzések és hivatkozások

1. Első teljes fordítás
2. Jean-Claude Simard, Philosophiques , vol. 12, n ° 2, 1985, p.  445-451.
3. Stolz bizonyos értelemben a regény legvégén adja meg eulógiáját a következő fogalmakkal: „Nem volt hülyébb, mint mások, tiszta és tiszta lélek volt, mint az üveg; nagylelkű, szelíd - és meghalt! "
4. Gontcharov és Jurgenson 1988
5. szerint azonban Henri Troyat (lásd Bibliográfia), a neve a hős közelebb lenne szó обломок ( oblomok ) „darab, töredék”: Oblomov akkor lenne „a töredék egy ember, egy befejezetlen lény, aki eltölt az ideje, hogy megtagadja az életet, hogy ne hibázzon ”(115. o.).
6. Jacques Catteau, Ivan Gontcharov, Oblomov - A freskó Pallas , Robert Laffont, 2016, p. XXXV
7. Oblomov , az arte.tv oldalon , 2017. október 28.

Bibliográfia

• Ivan Gontcharov ( ford.  Arthur Adamov ), Oblomov , Párizs, Gallimard , koll.  "Folio",2007, 570  p. ( ISBN  978-2-07-042928-8 ) (Teljes szöveg)
• Ivan Gontcharov ( ford .  Luba Jurgenson ), Oblomov , Lausanne, L'Âge d'Homme , koll.  "Szláv klasszikusok",1990, 475  p. ( ISBN  978-2-8251-0148-3 , online olvasás ) (Teljes szöveg)
• Ivan Gontcharov (ford .  Luba Jurgenson), Oblomov , L'Âge d'Homme , koll.  "A zsebkönyv 3315. szám",1988, 668  p. ( ISBN  978-2-253-93315-1 ).
• Ivan Gontcharov (  Jean Leclère fordításában ), Oblomov , Párizs, Orosz és Szláv Könyvtár,2014, 695  p. ( ISBN  978-2-37124-032-2 , online olvasás ) (teljes szöveg, digitális változat, 1946 fordítása)
• Henri Troyat , Gontcharov , Párizs, ed. Fallois-tól ,2012. május, 220  p. ( ISBN  978-2-87706-774-4 ) (különösen a X. fejezet)
• Ivan Gontcharov ( ford.  Joëlle Dublanchet), Oblomov , Párizs, Librairie du Globe, koll.  "Péréval",2001, 411  p. ( ISBN  978-2-85536-058-4 ) (szemelvények francia fordítással szemben)
• (ru) Oblomov a Wikiforrásban
• Wanda Bannour, Az orosz nihilisták: N. Tchernychewski, N. Dobrolioubov, D. Pisarev , „Szociális könyvtár” gyűjtemény, Aubier Montaigne, 1974.
• Ettore Lo Gatto , Az orosz irodalom története a kezdetektől napjainkig, M és AM Cabrini fordításában, Desclée De Brouwer, Bruges 1965.

Kapcsolódó cikk

• A rettenetes betegség

Külső linkek

• Hatósági nyilvántartások  :
  • Virtuális nemzetközi hatósági akták
  • Gemeinsame Normdatei
  • Spanyol Nemzeti Könyvtár
• Közlemények általános szótárakban vagy enciklopédiákban  : Encyclopædia Britannica  • Encyclopædia Universalis
• ( fr ) Digitális Oblomov A regény melléklete, a szerzővel, színházi adaptációival és a regény Nikita Mikhalkov filmjére gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos információkkal .
• Oblomov , audio verzió